Töriérettségi.hu

Nem csak érettségizőknek!

Érettségi témakörök

1. Az ókor és kultúrája

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.
1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia kialakulásának folymata. A spártai állam.
1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. Augustus principátusának jellemző vonásai
1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A görög tudomány egyet területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia). A római történetírás egy-egy jelentős alkotója. (pl. Livius, Tacitus).
1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).
1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezés (pl. germánok, hunok).

2. A középkor

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun)
2.2. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).
2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers).
2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.
2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb
stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.		 Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).
2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).
2.7. Az angol és a francia rendi állam működése A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban.
2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források).
Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban (pl. eredet, őshaza).
3.2. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége.
3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején.
3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a
nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés).
3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Mátyás király bel- és külpolitikája.
3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában.
4.2. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).
4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc.
5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és
bukása.		 A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra.
6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
6.3. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.
6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása.
A balkáni konfliktusok okai.		 A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón.
6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a
környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.		 Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra,
az életmódra és a környezetre.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése és
elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái.
7.2. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb
jellemzői.		 A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.
7.3. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.
Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.
7.4. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása.
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.
7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).
7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése.
Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban.		 A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. A környezet átalakításának
következményei (pl. vasútépítés, városfejlődés, iparosítás).
7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó).

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon.
8.2 A gazdaság társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. A világgazdaság átrendeződése háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei
(pl. India, Közel-Kelet).
8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon.
8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott
országban (pl. USA, Nagy-Britannia).
8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A totális állam kiépítése Németországban.
8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika.
8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári
erőfeszítések.
8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei.
A gyarmati rendszer felbomlása - a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma.
8.9. A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. A német kérdés.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús
összeomlásig

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai
hatásai.		 A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei.
9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete).
9.3. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselő a két világháború közötti
Magyarországon (pl. Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla).
9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései.
9.5. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó).
9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl.
zsidótörvények gettósítás, deportálás).		 Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon.

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése).
10.2. A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.
10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. Az elnyomás formái és „gépezete”.
10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.		 A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben).
10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádárkorszakban. Életmód és mindennapok. A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. „gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus”, három T).
10.6. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). Magyarország a kilencvenes években (pl. jogalkotás, társadalmi változások - vesztesek és győztesek).

11. A jelenkor

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek
11.2. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „Hatok” Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992), az integráció főbb állomásai.
Együttműködés és eltérő érdekek az unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban.
11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.
11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és politikai feltételei.
1 .5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

12. A mai magyar társadalom és életmód

Témák Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint
12.1. Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemzői.
12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik).
12.3. A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma.
12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény).
12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. Magyarország gazdasága
és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.